Időbeli szakaszolású munkahelyi digitális stratégia (Peterd)
A munkahelyi képzések/továbbképzések terén hamar kezdték el használni ez e-learning lehetőségeit. Az irodalomban és internetes blogokban sokkal könnyebb is kisebb-nagyobb cégek e-learning stratégiáról szóló írást találni. A felsőoktatásbeli e-learning stratégia kialakításához is érdemes ezeket a modelleket testre szabva használni. Természetesen a munkahelyeknek nem a tanítás, a dolgozóknak nem a tanulás a fő feladata, illetve a kurzusok, tananyagok mibenlétéről egy cégnél nem oktatási/tananyag bizottságok, szakmai munkacsoportok, professzorok határoznak általában.
Ebbe a csoportba tartozik Petterd modellje is [1]. Tanácsai általánosak, a felsőoktatásban is alkalmazandók. Petterd – mint egyre többen napjainkban – nem az e-tanulás kifejezést használja, hanem a digitális tanulást. Utóbbi szerinte holisztikusabb kifejezés, illetve a társadalmi tanulás, a teljesítménytámogatások és a kevert megközelítések bevonását jelenti.
Természetesen a stratégia Petterdnél is arról szól, hogy tudjuk, hová tartunk. A tanulásnak és a fejlesztésnek egymással, illetve ezeknek a szervezeti stratégiával is összhangban kell lennie. Fel kell, hogy vázoljuk az alapelveket és a szükséges reformokat, majd tantárgy-/kurzustematikákat kell készíteni. Ez után meg kell tervezni az akciókat, vagyis hogy mit, mikor és hogyan érünk el – ezek az idő előre haladtával módosulni fognak. [1] szerint a területek, amelyekkel foglalkozni kell (lásd az alábbi ábrát szerint alulról felfelé): kormányzat; kommunikáció és mérés; tanulási tapasztalat, technológia és tanulás-fejlesztő csoport szakértelme.
[1] szakaszokra bontja a digitális tanulási stratégia fejlesztését (lásd az alábbi ábrát):
- Kiinduló állapotunk felmérése. Itt elvégzendők: teljesítmény-értékelés, illetve digitális munkahely teljesítmény-értékelése, a meglévő szakértelem értékelése. Ennek keretében fel kell mérni alkalmazottaink és szervezetünk digitális írástudását, tanulási hatékonyságunkat. Kell készítenünk egy komoly e-learning „kiáltvány”.
- Mások gyakorlatainak és tapasztalatainak tanulmányozása. Beszéljünk más cégek tanulás-fejlesztéssel foglalkozó cspoportjaival, és gondoljuk át, mit tettek ők? Kérdezzük meg, mit tettek volna másképp. Fontos, hogy távlatokban is gondolkodjunk.
- Tervezés. Mit, hogyan, ki tegyen? Tegyük vizuálissá terveinket, foglaljuk történetekbe. A hangsúly a rugalmasságon és a hatékonyságon legyen. Számítsunk büdzsénk csökkentésére is.
- Indulás. Mit, hogyan, ki tegyen? Legyenek innovációs és pilotprojektjeink. Kezdjük blended learning projektekkel. Ne vonjunk le messzemenő következtetéseket az induláskor gyűjtött adatokból.
- Mérés. Gyűjtsünk adatot minden tevékenységünkről. Elemezzük az adatokat, és változtassunk, ha szükséges. Használjuk fel az adatokat digitális tanulásunkról szóló „sztorizáshoz”.
Hogy mikor vegyünk igénybe külső szolgáltatókat, [1] azt mondja, hogy ha nem végzünk belső képzést, akkor ne is próbáljuk meg a digitális tanulás házon belüli fejlesztését. A külső szolgáltatók igénybe vételét mindenképp indokolja, hogy nekik új ötleteik vannak, javul a minőség, nagyobb projekteket gyorsabban szállítanak. A házon belüli fejlesztés indokai a költségek csökkentése és a kontrollálhatóság. Felsőoktatásban [2:23] ehhez kapcsolódva kiemeli a tantárgyakhoz az oktatók kutatásai alapján készített saját szakanyag fejlesztésének fontosságát.
Hagyományos megközelítésben LMS-t használ a cég és esetleg közösségi és blended elemeket, valamint tananyag-fejlesztéshez eszközöket. Kortárs-megközelítésben ezeken kívül mobilelemeket, virtuális osztálytermet, intranetet és portálokat, valamint tanulási elemeket tárol.
Gondoljuk át, hogyan tehetjük alkalmassá a digitális tanulást a 70%-20%-10% modellre (tapasztalati-szociális-formális tanulás aránya)? [1] az e-learning minőség-költség problémáját is bemutatja a digitális tanulás elindításának három útja kapcsán (lásd az alábbi ábrát).
Források
- Petterd: „How to develop an e learning strategy”, 2016.06.02. Látogatva: 2018.04.10.
- A. Berecz: Oktatási stratégia megvalósítása e-learning modellosztályok segítségével. 24th Multimedia in Education Conference Proceedings, ISBN: 978-615-5036-13-2, publication form: usb pendrive. DOI: 10.26801/MMO.2018.1.024. pp. 15–27.