Az osztályozás célja


Az elearning-modellek.hu szájt a felsőoktatás terén használható e-learning modellek, e-learning stratégiák, e-tanítási-tanulási stratégiák osztályozásával foglalkozik. Emellett rendszerezetten gyűjti az és e-learning minőségbiztosítás körébe tartozó modelleket, ajánlási keretrendszereket stb.

E-learning stratégiák és osztályozásuk célja

Az e-learning stratégia e-elemeket integráltan tartalmazó magasabb társadalmi szintű, szakpolitikai, intézményi/szervezeti stratégia, amelyeken keresztül jutunk el az oktatási tevékenységek szintjére. Az e-learning stratégiát a műveletek és a cselekvések hierarc-hikus rendjében vizsgálva alul helyezkedik el az e-tanítási-tanulási folyamat szintje.

Azért van szükségünk  e-learning stratégiára, hogy definiáljuk e-learning programunk célját, és világosan meghatározzuk, hogyan biztosítjuk, hogy célunkat elérjük a jelenlegi kiindulási helyzetünkből. Stratégiánk nyújt alapot koherens és költséghatékony e-learning programunknak, amely lehetővé teheti e-learning kínálatunk hosszú távú növekedését. Stratégiánk biztosítja a racionalitást, beleértve a ROI -t (Return On Investment, vefektetés megtérülésének mutatója) is, amely igazolni fogja a siker érdekében megteendő költségvetési és szervezeti változásokat.

„Nemcsak az egyének, a szervezetek eredményes működését is jelentősen befolyásolja, hogy a vezetők és a szervezet tagjai mit tartanak fontosnak, hogyan vélekednek a szervezetben folyó munka jelentőségéről, és hogyan képzelik közös jövőjüket. Az egyének és a szervezetek életét hosszú távon meghatározó értékekkel, az azokból levonható célokkal és a megvalósításukhoz vezető úttal foglalkozik a stratégia. Stratégiája minden autonóm szervezetnek van, de nem mindegy, hogy ez látens vagy írott stratégia, hogy a szervezet stratégiája, illetve az ezzel összefüggő jövőképe milyen viszonyban van a szervezet tagjainak személyes jövőképével és stratégiájával.” [1]

A stratégia kialakítása során érdemes absztrakt e-learning stratégiamodelleket testre szabnunk/használnunk, illetve tanulmányozni a mások által készítetteket, konzultálni az azokat kidolgozó csapatokkal. Ha nem vagyunk szakértők a területen, ajánlott gyakorlattal rendelkező szakembert is felkérni.

A stratégia az elérendő célok és az azokhoz vezető megteendő lépések mellett explicite vagy implicite meghatározza azokat az e-learning modelleket, amelyeket az e-learning rendszerünk kialakítása, fenntartása és ellenőrzése alatt kell használnunk. Pontosabb a stratégia, ha az e-learning modelleket a stratégia kidolgozásakor meghatározzuk és a szervezetre szabjuk. [2]

E-learning modellek és osztályozásuk célja

Az e-learning modellek e-fejlesztései a tanulási modelleknek, a technológiára támaszkodva hozzáadott értékkel rendelkeznek. A tanítás e-eszközök nélkül is összetett rendszer, amelynek egészét (környezetével együtt) nehéz modellezni. Amióta az oktatásban elterjedten használjuk az elektronikus eszközöket, ezeket is tervezetten kell beillesztenünk a tanításban-tanulásban résztvevők munkájába, integrálva kell használnunk. A modellek összességéhez még nem készült átfogó rendszerezési módszer. Mindössze [3] ad egyfajta áttekintést, de ez a tanulási segédlet mindössze három nagy csoportot nevez meg, megjegyezve, hogy továbbiak is vannak. Az elearning-modellek.hu-n megjelenő e-learning modellek egyesített, bővülő rendszertana pótolja ezt a hiányt.

Hasznos a különböző e-learning modellek osztályozása az egyes e-learning modellek megértéséhez; egy vagy több, számunkra megfelelő kiválasztásához; másoknak ajánlásához; sikerességük és hatékonyságuk méréséhez; új modellnek a többi közé besorolásához is. Sajnos a modellek publikálásakor a szerzők általában nem adják meg modelljük besorolását, bár változatos formában leírják céljukat, a vele megoldani kívánt problémát, megjelölik a rájuk ható modelleket, valamint modelljük gyakorlatbeli működését, és tapasztalataikat esettanulmányokkal szemléltetik, bizonyítják.

Az e-learning modellek az e-eszközöket is alkalmazó tanításnak-tanulásnak általában csak néhány dimenziójára fókuszálnak, illetve a modellkészítők által megadott aspektusokból készülnek. Az eddigi csoportosítási megoldások is csak meghatározott dimenziók, illetve aspektusok szerint képeztek modellosztályokat. Ezek az osztályozások hasznosak azért, hogy ezeket az aspektusokat és modelljeiket behatóbban tanulmányozzuk.

Az e-learning modellek kategorizálása majdnem olyan problematikus, mint magának az e-learning kifejezésnek a definiálása [4]. Az e-learning modellek osztályozásán azt értem, hogy ugyanazon szempontokra/aspektusokra fókuszálva létrehozott vagy vizsgált e-learning modelleket megnevezéssel látunk el, illetve sorolunk a megnevezés alá. Egy e-learning modell több osztályba is tartozhat. A javasolt nagy modell-osztályokon kívül természetesen továbbiak is létrehozhatók, és az osztályok képzése is történhet másképp. Valamint jönnek létre folyamatosan ezután is új modelltípusok és -osztályozások, amelyeket érdemes nagyobb rendszerben elhelyezni. [5]

E-learning minőségbiztosítás terén végzett osztályozás célja

Nem könnyű átfogó és gyakorlati minőségbiztosítási (Quality Assurance, QA) találni az e-learninghez, amely szisztematikusan tartalmazza a felsőoktatásban használt inputokat, folyamatokat és kimeneteket. A nagy egyetemek, amelyeknél lényeges, hogy nemzetközileg is összehasonlíthatóak legyenek, nemzetközi szinten elfogadott standardokat követnek, a kisebbek az önfejlesztés gyakorlatát folytatják [6].

A távoktatás-minőség különböző megközelítéseit elsősorban azért szükséges áttekinteni, mert egyelőre nincs a szakirodalomban általánosan elfogadott megegyezés a minőségbiztosítás és a minőségmenedzsment kérdéseiben. Változatos, hogy a szakértők normákra, ajánlásokra vagy többszörös kritériumrendszerekre esküsznek. Az igazság ezen a területen is összetett, de kiindulópont az lehet, hogy törekszünk a hallgatói igények minél magasabb szintű kielégítésére, és ehhez tervszerű és folyamatos erőfeszítéseket végzünk.

Egyre hangsúlyosabban fogalmazódik meg a minőségkutatás interdiszciplináris alapokon megerősítésének igénye az oktatástudomány, a közigazgatás és az informatika szakterületeket bevonva. Az e-learning minőségi kérdéseit többoldalúan megvitatva, a külön-külön levont tanulságok alapján globális minőségkoncepció körvonalazódhat [7].

E-tanítási-tanulási stratégia modellek osztályozása és célja

A tanítási-tanulási stratégia a specifikus célok elérésére szolgáló módszereknek, eszközöknek, szervezési módoknak és formáknak olyan komplex rendszere, amely összefüggő elméleti alapokon nyugszik, jellegzetes szabályokkal rendelkezik, valamint jellegzetes tanulási környezetben valósul meg.
Intézményi szinten is szükséges kialakítani e-tanítási-tanulási stratégiát és a virtuális környezetben is lényeges a tanítás-tanulás tanítása. Ezekhez hatékonyan felhasználhatók a témában már elkészített modellek.

Bemutató a lapokból

elearning_modellek_hu bemutató

Források

  1. M. Szabó: Stratégiai tervezés, TÁMOP-4.1.2 A1 és a TÁMOP-4.1.2 A2 könyvei. Látogatva: 2018.04.10.
  2. A. Berecz: Oktatási stratégia megvalósítása e-learning modellosztályok segítségével, 24th Multimedia in Education Conference Proceedings, ISBN: 978-615-5036-13-2, publication form: usb pendrive. DOI: 10.26801/MMO.2018.1.024. pp. 15–27.
  3. Szn.: Theories & Models Used for eLearning, én., p. 9. Virginia Tech, látogatva 2017.05.10.
  4. A. D. Wilson: „Categorising e-learning”, Journal of Open, Flexible and Distance Learning, 16(1), 2012. pp. 156–165. látogatva 2017.05.10.
  5. A. Berecz: Proposal for classifying e-learning models, Journal of Applied Multimedia 4./XII./2017. DOI: 10.26648/JAM.2017.4.001. pp. 35-54. HU: Javaslat az e-learning modellek osztályozására. pp. 55-75.
  6. A. M’hammed: E-Learning Quality Assurance: A Process-Oriented Lifecycle Model, Quality Assurance in Education, 2009.01. pp. 281-295. látogatva 2018.09.01.
  7. U.-D. Ehlers, L. Goertz, B. Hildebrandt, J. M. Pawlowski: Quality in e-learning Use and dissemination of quality approaches in European e-learning A study by the European Quality Observatory, Cedefop Panorama series; Office for Official Publications of the European Communities, Luxembourg, 2005. látogatva 2008.