Tanítástervezési ciklus a kiegyensúlyozott eredménymutatóval (Cronje)

admin 2018. július 2.

Johannes C. Cronje Who killed e-learning? című cikkében [1] azt mondja, hogy a blended learningen a médiumtípusok keverése helyett inkább az üzleti célok és a tanulási eredmények keverését kellene értsük. Szerinte a tanulás az üzleti modell szerves része kell legyen (és a ROI-val [Return On Investment, befektetés megtérülésének mutatója] nem szabad elszigetelni) [1:6-7]. Az oktatás szisztematikus tervezési alapjának az ADDIE[1] oktatási modellt teszi, az üzleti alaphoz Kaplan és Norton Balanced Scorecard (1992) eredményeit használja.

Az ADDIE modellben az oktatási tervezési ciklus fázisai az alábbiak:

1. Elemzési fázisban alapos helyzetelemzéssel indul. Itt elsősorban a tanulási igényeket, a tananyagokat és a tanulókat veszik figyelembe.
2. Tervezési fázisban ezután világosan megfogalmazzák a tanulási eredményeket/kimenetet, azokhoz a tanítási-tanulási tevékenységek sorrendjét.
3. Fejlesztési és megvalósítási fázisban ki kell választani az eddigiekhez megfelelő tanulási platformot, majd fel kell azt tölteni (tananyaggal, szerepekkel, választott módszertanhoz szükséges paraméterezett objektumokkal/tanulási folyamat irányításával, önellenőrzéshez, egymás és tanári értékeléshez objektumokkal).
4. Értékelés fázisban ellenőrizni kell a ciklus elején meghatározott kimenetek teljesültségét.

Viszont az oktatástervezési modell egymagában nem veszi figyelembe a vállalkozás/oktatási intézmény érdekeit. Ennek eredménye az lehet, hogy általános, olcsóbb és kevésbé hatékony képzési programokra helyezik a hangsúlyt. Már a tervezés elején meg kell határoznunk a kívánt üzleti kimeneteket, hogy mérhessük a képzések/kurzusok végén, hogy elértük-e azokat.

A modell vizualizálására készült az alábbi ábra, amely a kiegyensúlyozott eredménymutatót ráhelyezi az ADDIE modellre, érzékeltetve, hogy a középpontban a vállalat víziója és stratégiája van; illetve, hogy ezt elérjék/megvalósítsák, szükségesek a pénzügyi megfontolások, belső folyamatokat kell bevezetni, a hallgatóknak/ügyfeleknek/vásárlóknak tanulási igényei vannak. A kiegyensúlyozott eredménymutató modellben a tanulás a vállalat növekedési igényeinek része (például infrastruktúra megszerzése), de hátrányosan, alul helyezkedik el. A kiegyensúlyozott eredménymutató és az ADDIE-modell egymásra helyezve integrált modellt kínál a tanulás tervezéséhez, és a tanulás tervezése összhangban lesz a legfontosabb üzleti elemekkel.

Az ábra által mutatott modellben a jövőkép (vízió) és a stratégia középen, a pénzügyi megfontolások a tetején maradnak, illetve látszik az intézmény célja.

A vízió és a stratégia megfogalmazásakor fontos, hogy ugyanazok a stratégák, akik a kiegyensúlyozott eredménymutatót fejlesztik, elemezzék a tanulási szükségletet is. Végül is a tanulás és a növekedés célja az emberi és üzleti erőforrások összehangolása a belső perspektívákkal, amelyek a vízió és a stratégia változásaitól függnek. Ezek után a képzést úgy kell kialakítani, hogy lehetővé tegye a tanulás és a növekedés összehangolását a belső perspektívákkal.

A fejlesztés és a megvalósítás azt jelenti, hogy olyan képzési anyagokat és tanításhoz szükséges tapasztalatokat kell létrehozni, amelyekkel a dolgozók jobban ki tudják elégíteni az ügyfelet, és az értékelés azt fogja jelenteni, hogy megnézzük, hogy ha növekedett az ügyfelek igényeinek megfelelés, az valóban a kívánt pénzügyi eredményekhez vezetett.

Ebben a modellben a képzés már nem hozzáadott költségelem, hanem egy integrált rendszer része. A rendszerben a cég központi víziójához és stratégiájához tart.

Cronje említi, hogy Kessels és Plomp szerint a szisztematikus tervezési megközelítés/modell eredményesebb és következetes képzést eredményezett, mert az eszerinti folyamat biztosította, hogy a projektben résztvevők „megfelelően orientálódjanak, képzettek legyenek, motiváltak és teljes körű együttműködést nyújtsanak”.

„A sikeres projektnek csak 20%-a technika, a 80%-a taktika.” – idézi Cronje Romiszowskit. Cronje tapasztalatai szerint, függetlenül attól, hogy mennyire igyekszünk elemezni a sikeres megvalósításhoz vezető összetevőket vagy a technológia fenntartható használatát az oktatásban/képzésben, az mindig nem számszerűsíthető emberi vonatkozásokra enged következtetni. Ahogy a technológia, illetve az eszközök egyre olcsóbbak és kisebbek lesznek, úgy kellene egyre inkább átláthatóbbá válnia a technológiának. Illetve nem a technológiának kellene a tanulás egyik hajtóerejének lennie, hanem magának a tanulásnak, mondja Cronje.

[1] ADDIE: Analysis, Design, Development, Implementation, Evaluation. elemzés, tervezés, fejlesztés, megvalósítás és értékelés.

Források

1. C. Cronje: „Who killed e-learning?” 2016.10. Látogatva: 2018.04.10.