E-learning stratégiák készítésének szintjei piramis modellel

admin 2018. július 2.

A felsőoktatásban minden képzést/tanítást-tanulást szabályozó, irányító szinten kell legyen az e-elemeket integráltan tartalmazó stratégia. Az oktatási intézményeknek kiemelten fontos stratégiájukba integrálni a digitális eszközök (hardver, szoftver, adatbázisok stb.) és módszertanok használatát. Az e-learning intézményi fejlesztése és fejlődése nem válhat el az intézményi stratégiától, valamint érdemes vagy esetenként igen ajánlott figyelembe venni készítésekor a magasabb szintű stratégiákat, illetve trendeket: a világszinten megmutatkozó trendeket, a vonatkozó regionális stratégiákat és kereteket (esetünkben az Európai Unió stratégiáit), az állami, szakpolitikai stratégiákat.

Felsőoktatási intézményben az egyes szervezeti egységeknek (karoknak, de tanszékeknek, intézeteknek, munkacsoportoknak), sőt a tanároknak is van szakmai fejlődésükre – ha nem is írásba foglalva – saját maguk számára, az ő szintjükön megfogalmazott stratégiájuk.

Ez alatt az egyes tantárgyak fejlesztésére és az azok egymásra épülő oktatásának megvalósítására is kellene legyen stratégia akkor is, ha mind egy oktatóhoz van rendelve, és akkor is, ha többhöz. Az utolsó előtti szint a hallgatótípusokkal, a legalsó az egyes hallgatókkal való munka, amelyekre szintén más-más kiinduló helyzetből, célokkal, ütemezéssel és más-más elemekre fókuszáló stratégiát kell kidolgozni, ha több szemeszteren át vezetjük őket a tanulásban.

A legalsó szinthez kapcsolódik, hogy az utóbbi években erősödik már az EU és a magyar kormányzati digitális oktatás stratégia szintjén is az oktatás egyénre szabása.

Az alábbi. ábra áttekinti a fenn megnevezett szinteket, és példákat is ad néhányuk esetén. Az alsóbb szintű stratégiáknak illeszkedniük kell a felsőbb szintűekbe, valamint rendszeresen ellenőrizni kell, hogy megfelelőek-e a stratégiák; át kell gondolni, hogyan fejlesszük azokat a külső és belső változásokra reagálva.

Ez a bejegyzés nagyrészt megegyezik [1] III. A) fejezetével, amely B-F. alfejezeteiben további példákat hoz a digitális oktatást szabályozó felső öt szintre, illetve a stratégialétrehozó szervekre: e-learning trendek, régiónkénti, kormányzati, szakpolitikai és intézményi stratégiák.

A célok, akciótervek megfogalmazása és kivitelezése a szinteken fentről lefelé finomodik. Felesleges és hibás más szint céljaival foglalkozni egy bizonyos szint stratégiájában. Viszont a felsőbb szintű stratégiák kialakítása megfelelő széles körű együttműködéssel kell(ene) hogy megvalósuljon.

Források

1. A. Berecz: Oktatási stratégia megvalósítása e-learning modellosztályok segítségével. 24th Multimedia in Education Conference Proceedings, ISBN: 978-615-5036-13-2, publication form: usb pendrive. DOI: 10.26801/MMO.2018.1.024. pp. 15–27.