E-learning stratégia két fázisban öt elemmel (De Vires)

admin 2018. július 2.

(A modell megnevezését [1] szerzője adta.)

De Vires [2]-ban két részre bontva taglalja az e-learning stratégia készítését: először meg kell fogalmazni a stratégiai célokat, majd ki kell dolgozni az e-learning stratégia elemeit.

A célok meghatározását a szervezet minden aspektusát figyelembe véve kell megalkotni. Az alábbi három (a, b és c) területet – szempontokat és módszereket is megadva – javasolja áttekinteni:

a) Szükségletek felmérése. A célközönség jellemzőinek és igényeinek meghatározásához szabványos szükségletfelmérési eljárásokat, illetve kérdéseket érdemes használni. Ezek szempontjai például az alábbiak:

• A számítógépes oktatással kapcsolatos attitűdök.
• A képzés során szerzett motivációs tényezők.
• A tipikus számítógépes platformok hardver- és szoftverjellemzői.
• Tapasztalat és komfortosság szintje a számítógépek és az internet használatában.
• Internetkapcsolat sebessége.
• E-learning forma iránti érdeklődés.

Hangsúlyozza, hogy külön figyelmet kell fordítani az e-learning programot létrehozó vagy megszakító elemekre.

b) A képzési csapat felkészülése és felkészültségének áttekintése.

• Tájékozódjunk az eladók, partnerek és versenytársak e-learning megoldásairól.
• Vegyünk részt az e-learning technológia eladók tájékoztatóin.
• Publikáljunk szervezetünkben olyan cikkeket az e-tanulásról, amelyek a mi környezetünkre alkalmazhatók.

A csapattagokra egyenként és a teljes csapatra is meg kell határoznunk, hogy készen állnak-e az e-tanulás fejlesztésére és bevezetésére:

• Beszélgessünk az e-tanulás kifejlesztéséhez szükségesek készségekről (tartalomkészítő szaktudása, oktatástervezés, kurzuslétrehozás, -programozás, grafikai tervezés, technológiai adminisztráció, virtuális oktatás stb.).
• Tekintsük át a csapat e-tanulási készségek fejlesztése iránti igényét, és határozzuk meg, milyen tréningekre van szükségük, hogy céljainkat elérhessük.

c) Menedzsmenti irányítás. Két formában valósulhat meg a menedzsmenti irányítás:

• Felülről lefelé. Ebben az esetben kérdezzük meg a vezetést, hogy miért választják ezt a formát, és mit értenek alatta. Valamint hogy van-e olyan modell, amelyet használni kell, és azt miért választották.
• Alulról felfelé. Ha a vezetés nem tudja, mik az e-learning programok, akkor javasoljunk nekik, és vitassuk meg velük, hogyan illeszkednek a szervezet stratégiájához.

Ha a fentiekkel végeztünk, [2] szerint akkor fogunk készen állni e-learning programunk céljainak megfogalmazására. Mivel az e-learning stratégia legfontosabb összetevője (alfája és ómegája) az elérendő cél/célok kijelölése, ezért indokolt ennek kidolgozását külön tárgyalni és kezelni. A megfelelően átfogó, kohézióban levő célok sok lépésen keresztül alakíthatók csak ki. A programnak értéket kell nyújtania a szervezetnek, például piacra kerülés, piacbővülés, várható bevételnövekedés, költségmegtakarítás.

Az e-learning stratégia megfogalmazásához annak elemeivel kell foglalkoznunk, amelyek [2] szerint mindössze: technológia, pénzügyi elemzés, adminisztráció és támogatás, kommunikáció, tartalom (lásd az alábbi ábrát).

Technológia: Itt a következő technológiák használatának megfontolását javasolja [2]: szinkron, aszinkron, kollaboratív, kevert megközelítések, LMS – természetesen nem kizárólagosan választjuk egyiket-másikat. Azt segítendő, hogy egy-egy követelményhez melyik technológiát válasszuk, az alábbi táblázathoz hasonlót készíthetünk.

Amellett, hogy az e-learning stratégiában lefektetjük, hogy milyen technológiákat választottunk ki az egyes képzésekhez, indokoljuk meg választásainkat, és rögzítsük, hogy miért ezeket választottuk az e-tanulási célok eléréséhez. Vegyük figyelembe az e-learning iparági szabványokat is (például SCORM használatát), hogy ha LMS-t váltanánk, abban is tudjuk használni a tananyagobjektumainkat. A stratégiánk tartalmazza a technológiák megvalósításának idejét és költségét is, valamint térjünk ki időszakokra bontva a várható költség-megtakarításokra, bevételek növekedésére is [2:4-5].

A technológiai összetevő meghatározásában az oktatási szakemberek mellett az informatikai csoportnak is részt kell vennie partnerként. Alapvetően fontos az IT részleg hozzáállása az e-learning megvalósításában. Az e-learning csapatra inspirálóan is hathatnak, de extrém rossz esetben nagyon megnehezítik a munkájukat.

Tartalom: A tartalom változatos formában és forrásból származhat. Az alábbiakat kell meghatároznunk a tartalomfejlesztéssel és/vagy beszerzéssel kapcsolatban [2:5]:

• A vásárolandó és a készítendő tananyagtartalmakat.
• A készítendő kurzusokat és azok prioritásait.
• A tananyag-tartalmak forrásainak helyét.
• A forrásanyagok interaktív kurzussá alakításának folyamatát. – Ez nagymértékben befolyásolja a használandó eszközöket. Figyelembe kell vennünk a tanulók igényeit is ennek kapcsán.
• A tananyagokkal kapcsolatban a szerepeket és a felelősségeket az e-learning csapattagok, illetve a kurzus futása alatt a tanárok számára. – Például lesz-e projektmenedzser a feladatok munkatársakhoz hozzárendeléséhez; a tanárok tölthetnek-e fel saját tananyagelemeket a kurzusukhoz?
• A tananyagok értékelését is itt kell kidolgozni, valamint visszacsatolási hurkot kell képezni, hogy folyamatosan javíthassuk e-tartalom-létrehozási készségeinket.

[2] nem foglalkozik azzal, hogy vásárlás esetén a tananyagtartalmat ki választja ki (először javaslat kell rá, majd jóváhagyás). Vagy ki hagyja jóvá a belsőleg készítendő tananyag tematikáját, majd szakanyagát, a multimédiás elemek tervét stb. Ezek az alfolyamatok is átalakulnak kissé a hagyományos oktatáshoz képest.

Adminisztráció és támogatás: Meg kell határoznunk szerepeket, és azokhoz munkatársakat kell rendelnünk, például az alábbi feladatok esetén – [2:5-6] ajánlása kiegészítve [1] által –:

• Jogosultságrendszer kialakítása.
• Kurzuslétrehozás, kurzusok tartalommal feltöltése.
• Felhasználóknak felhasználói fiók és jogosultságok adása.
• Felhasználók tevékenységeinek monitorozása.
• Technikai (help desk) segítségnyújtás.
• Szaktanári (tutori) segítségnyújtás.
• Tanulásszervezési és -módszertani (mentori) segítségnyújtás.

Kisebb szervezetnél fentiek közül több szerepet is elláthat egy-egy munkatárs. Lehet, hogy új munkatársakat is kell alkalmazni az e-learning csapat megfelelő szakértelmének biztosításához, valamint a megfelelő munkaterheléshez. Az adminisztráció és támogatás feladatainak ellátását is monitorozni kell, valamit biztosítani kell innen is visszacsatolást, hogy a minőség ellenőrizve legyen, és folyamatosan fejleszthető legyen.

Kommunikáció: A kommunikáció blended learning képzés esetén változatos csatornákat vehet igénybe (személyes, telefonos, papíralapú, szinkron és aszinkron online). Tiszta online képzések esetén minden információ, segítség, reklám és marketing online történik. Ezzel kapcsolatban [2:6] két figyelembe veendő tényezőt jelöl meg az e-learning stratégiájának a tanulókkal történő kommunikációjához:

• Változásmenedzsment. Az olyan tanulók számára, akiknek a hagyományos, tantermi oktatás helyetti online forma új és idegen, biztosítanunk kell az e-tanulás megtanulását – számukra kevés vagy semmilyen kockázattal –. Ennek során kérjünk tőlük néhány személyes interakciót is, hogy a gyakorlatban tanuljanak. Az online tanulást tanító kurzus sikeres elvégzését beemelhetjük kötelezően elvégzendő tanulás-módszertani nullakredites kurzusba.
• Marketingkommunikáció. Az e-learning stratégiának magában kell foglalnia azt is, hogyan juttatjuk el potenciális tanulóinkhoz színvonalas képzéseinkről az információkat. Ebbe a munkába az intézmény marketingrészlegét kell aktívan bevonnunk.

Pénzügyi elemzés: A befektetések várható megtérülése a felsőoktatásban is jelentős tényezője annak, hogy az e-learning programok megkapják a szükséges forrásokat. A pénzügyi elemzés lényeges tételei közé tartoznak [2:6-7]:

• Technológia, tartalom létrehozásához szükséges eszközök, tanfolyamfejlesztés, támogatás és adminisztráció költségei.
• Tanfolyami árak kialakításának módja úgy, hogy időszakonként (például szemeszterenként) biztosítsák az elvárt bevételeket.
• Befektetések megtérülésének ideje.

Ezen elemzés elkészítése kapcsán az intézmény pénzügyi csoportjával kell együttműködni.

Források

1. A. Berecz: Oktatási stratégia megvalósítása e-learning modellosztályok segítségével. 24th Multimedia in Education Conference Proceedings, ISBN: 978-615-5036-13-2, publication form: usb pendrive. DOI: 10.26801/MMO.2018.1.024. pp. 15–27.
2. De Vries, „E-Learning Strategy: A Framework for Success”, Blue Streak Learning, 2010. 1. kiadás: American Society for Training and Development, 2005. Látogatva: 2018.04.10.