Technológia elfogadásának és használatának egyesített elmélete szerinti modellek (Venkatesh et al.)

2018. június 8.

“A technológiai elfogadás modell (Technology Accpetance Model, TAM) alapjait Davis (1989) [1]-ben rakta le Ajzen és Fishbein (1975) [2] könyve alapján. A technológia elfogadásának vizsgálata azt kutatja, hogy az ember pszichológiailag hogyan viszonyul adott technológia használatához önkéntesen vagy szándékoltan. Területe az információs technológiák, illetve rendszerek (számítógép-használat, szoftverhasználat és elfogadás munkakörnyezetben). Számos továbbfejlesztése és alkalmazása született több más szakterületre is.

A technológia elfogadásának és használatának egyesített elméletét (Unified Theory of Acceptance and Use of Technology, UTAUT) Venkatesh et al. (2003) publikálták [3]-ban. Validálása során bebizonyosodott, hogy a modell 70%-osan becsli az emberek viselkedését. Sokan eredményesen alkalmazták és fejlesztették tovább a mobiltanulás területén is, például [4] [5] [6], akik tovább bővítették a modellt.

Már a TAM-ot számos kritika érte – erről például Nyirő (2011) [7]-ben ad összefoglaló áttekintést. Az UTAUT-tal és kiterjesztéseivel szembeni egyik kritika a TAM modell kidolgozásában is részt vevő Bagozzitól (2007) származik [8]. Véleménye szerint bár az UTAUT jó szándékú és átgondolt, de túl sok változóval dolgozik. Bagozzi azt javasolja, hogy a döntéshozás magyarázatakor a „tudás sok szilánkját” („many splinters of knowledge”) állítsuk össze. Javasolt modelljének van egy döntési magja: célvágy → szándékvágy → cselekvési vágy → cselekvési szándék[1], amelyet az általános természet döntésmeghozatalának változói/folyamatai alapoznak meg. A döntési mag mechanizmusokat tartalmaz az önszabályozásra, amelyek mérséklik a vágyak szándékra tett hatásait. Ezen kívül lényeges kontextuális árnyalatokat vezet be a döntéshozás megértéséhez: a döntéshozási maghoz a döntések és az önszabályozási érvelés számos okát és hatását veszi figyelembe. Az alkalmazott okozati változói közül sokat tartalmaz a TAM és kiterjesztései, de tekintetbe vesz újakat is, amelyeket érzelmi, csoportos/szociális/kulturális és szándékvezérelt viselkedési kutatások támasztanak alá.” [9]

[1] goal desire à goal intention à action desire à action intention

Források

  1. F. D. Davis, Perceived Usefulness, Perceived Ease of Use, and User Acceptance of Information Technology, MIS Quarterly, 13(3), pp. 319-340., 1989.
  2. M. Ajzen, M. Fishbein, Belief, attitude, intention and behavior, London, Addison-Wesley, 1975.
  3. V. Venkatesh, M. G. Morris, G. B. Davis, F. D. Davis, User Acceptance of Information, Technology: Toward a Unified View, MIS Quarterly Vol. 27 No. 3, pp. 425-478, September 2003.
  4. C.-P. Lin, B. Anol, Learning online social support: An investigation of network information technology, CyberPsychology & Behavior, vol. 11, no. 3, pp. 268–272, 2008.
  5. H.-W. Wang, S.-H. Wang, User acceptance of mobile Internet based on the Unified Theory of Acceptance and Use of Technology: Investigating the determinants and gender differences, Social Behavior & Personality: An International Journal, vol. 38, no. 3, pp. 415–426, 2010.
  6. R. L. Donaldson, The Florida State University College of Communication & Information Student Acceptance of Mobile Learning, Summer Semester 2011, Ph.D. értekezés.
  7. N. Nyirő, Médiatechnológiai innovációk elfogadása és terjedése, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola, Ph.D. dolgozat, 2011.
  8. R. P. Bagozzy, The Legacy of the Technology Acceptance Model and a Proposal for a Pradigm Shift, Jurnal of the Association for Information Systems, vol. 8. issue 4. article 7, pp. 244254., April 2007.
  9. A. Berecz, Gy. Seres, „Mobilizáljuk az e-learninget”, in Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013, Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013, Kiadó: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Multimédia az oktatásban szakosztály, 2013.08. pp. 49–58. ISNN: 1789-6967, látogatva 2017.05.10.