Technológia elfogadásának és használatának egyesített elmélete szerinti modellek (Venkatesh et al.)
“A technológiai elfogadás modell (Technology Accpetance Model, TAM) alapjait Davis (1989) [1]-ben rakta le Ajzen és Fishbein (1975) [2] könyve alapján. A technológia elfogadásának vizsgálata azt kutatja, hogy az ember pszichológiailag hogyan viszonyul adott technológia használatához önkéntesen vagy szándékoltan. Területe az információs technológiák, illetve rendszerek (számítógép-használat, szoftverhasználat és elfogadás munkakörnyezetben). Számos továbbfejlesztése és alkalmazása született több más szakterületre is.
A technológia elfogadásának és használatának egyesített elméletét (Unified Theory of Acceptance and Use of Technology, UTAUT) Venkatesh et al. (2003) publikálták [3]-ban. Validálása során bebizonyosodott, hogy a modell 70%-osan becsli az emberek viselkedését. Sokan eredményesen alkalmazták és fejlesztették tovább a mobiltanulás területén is, például [4] [5] [6], akik tovább bővítették a modellt.
Már a TAM-ot számos kritika érte – erről például Nyirő (2011) [7]-ben ad összefoglaló áttekintést. Az UTAUT-tal és kiterjesztéseivel szembeni egyik kritika a TAM modell kidolgozásában is részt vevő Bagozzitól (2007) származik [8]. Véleménye szerint bár az UTAUT jó szándékú és átgondolt, de túl sok változóval dolgozik. Bagozzi azt javasolja, hogy a döntéshozás magyarázatakor a „tudás sok szilánkját” („many splinters of knowledge”) állítsuk össze. Javasolt modelljének van egy döntési magja: célvágy → szándékvágy → cselekvési vágy → cselekvési szándék[1], amelyet az általános természet döntésmeghozatalának változói/folyamatai alapoznak meg. A döntési mag mechanizmusokat tartalmaz az önszabályozásra, amelyek mérséklik a vágyak szándékra tett hatásait. Ezen kívül lényeges kontextuális árnyalatokat vezet be a döntéshozás megértéséhez: a döntéshozási maghoz a döntések és az önszabályozási érvelés számos okát és hatását veszi figyelembe. Az alkalmazott okozati változói közül sokat tartalmaz a TAM és kiterjesztései, de tekintetbe vesz újakat is, amelyeket érzelmi, csoportos/szociális/kulturális és szándékvezérelt viselkedési kutatások támasztanak alá.” [9]
[1] goal desire à goal intention à action desire à action intention
Források
- F. D. Davis, Perceived Usefulness, Perceived Ease of Use, and User Acceptance of Information Technology, MIS Quarterly, 13(3), pp. 319-340., 1989.
- M. Ajzen, M. Fishbein, Belief, attitude, intention and behavior, London, Addison-Wesley, 1975.
- V. Venkatesh, M. G. Morris, G. B. Davis, F. D. Davis, User Acceptance of Information, Technology: Toward a Unified View, MIS Quarterly Vol. 27 No. 3, pp. 425-478, September 2003.
- C.-P. Lin, B. Anol, Learning online social support: An investigation of network information technology, CyberPsychology & Behavior, vol. 11, no. 3, pp. 268–272, 2008.
- H.-W. Wang, S.-H. Wang, User acceptance of mobile Internet based on the Unified Theory of Acceptance and Use of Technology: Investigating the determinants and gender differences, Social Behavior & Personality: An International Journal, vol. 38, no. 3, pp. 415–426, 2010.
- R. L. Donaldson, The Florida State University College of Communication & Information Student Acceptance of Mobile Learning, Summer Semester 2011, Ph.D. értekezés.
- N. Nyirő, Médiatechnológiai innovációk elfogadása és terjedése, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástani Doktori Iskola, Ph.D. dolgozat, 2011.
- R. P. Bagozzy, The Legacy of the Technology Acceptance Model and a Proposal for a Pradigm Shift, Jurnal of the Association for Information Systems, vol. 8. issue 4. article 7, pp. 244254., April 2007.
- A. Berecz, Gy. Seres, „Mobilizáljuk az e-learninget”, in Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013, Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013, Kiadó: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Multimédia az oktatásban szakosztály, 2013.08. pp. 49–58. ISNN: 1789-6967, látogatva 2017.05.10.