Tehetséggondozó modellek

2018. június 12.

Az alábbiakban a tehetséggondozási modellek vannak áttekintve. Az e-learning eszközök használatával megvalósuló tehetséggondozási modellek a kapcsolódó lapokon találhatók.

“Az oktatásban a tehetséges tanulókkal foglalkozásra külön hangsúlyt kell helyezni. De hogyan tudjuk meg, hogy ki tehetséges? Gyarmathy szerint „A tehetségek azonosításában a megfigyelés segít a legtöbbet. A megfigyeléses azonosításhoz igazán pontos tehetség-meghatározásként javaslatom: a tehetség nagy tudású egyén, aki egy óvodás attitűdjeivel rendelkezik – folyamatos tevékenységvágy, kérdések, naiv nyitottság a világra, erőteljes célirányultság” [1, p. 91].

A tehetséggondozás nemzetközi és országos átfogó be-mutatása után a tehetséggondozás általános modelljeiről [2] ad például áttekintést: gazdagító modellek, gyorsító modellek, elkülönítés.

A tehetséges fiatalokkal való foglalkozásnak változatos modelljei vannak hazánkban. Változatosak a szervezeti keretek (intézményeken belüliek, vállalkozások); a szakemberrel ellátottság (például pszichológusok, pályaválasztásban segítők a tudományterületek oktatói mellett); a földrajzi hatósugár (csak intézményi vagy regionális, országos, európai); a lefedett tehetségterületek (a Gardner-féle csoportosítás szerint általánosan elfogadott, hogy hétféle speciális képességcsoport különíthető el: nyelvi, zenei, matematikai-logikai, vizuális-téri, testi-mozgásos, szociális-interperszonális, intraperszonális); a bevont korosztályok (óvodástól 35 éves korig); működtetett támogatási formák (felsőoktatásban például tudományos diákkör [TDK], szakkollégium, ösztöndíj, egyetemi vagy ipari kutatásba bevonás, mentori és tutori rendszer stb.).

[3] négy fő csoportját különíti el a magyar felsőoktatásban megvalósuló tehetséggondozási megoldásoknak:

  1. a tehetséggondozást komplexitásában szervezik, irányítják, ahol jól érvényesül az összefüggő, átgondolt egyetemi stratégiába illeszkedő munkaterv;
  2. nem feltétlenül komplexen, hanem a képességek bizonyos területeit tudják kiemelten fejleszteni, támogatni, menedzselni;
  3. a felsőoktatás integrációjában nem részt vevő intézmények a Géniusz Programban megalapított „Tehetségpont” megalapításával próbálkoznak, illetve tervezik meg tehetségtámogató programjukat;
  4. más, inkább az intézmény profiljából adódó tervezett, szervezett munka.

Több egyetem komplex tehetségprogramját (modelljét) tekinti át [3], amelyek jó gyakorlati példák a többiek számára, valamint ismerteti a programok tartalmi, időbeni folyamatát, hasonlóságait, különbségeit. (A második csoportba tartozó tehetséggondozó egyetemek modelljei közül egyet ismertet, a harmadik-negyedik csoport bemutatása nem célja.)

Források

  1. É. Gyarmati: „Tehetség és tehetséggondozás a 21. század elején Magyarországon”, Neveléstudomány, Oktatás – Kutatás – Innováció, 2013. 2. kötet, pp. 90–106, Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar, ISSN: 2063-9546, látogatva 2017.07.20.
  2. G. Bodnár: „2. A különböző tehetséggondozó modellek (nemzetközi és országos kitekintéssel), a tehetséggondozás útjai, célja” in A tehetséggondozás elméleti és módszertani kérdései a szakmai pedagógusképzésben, BME Tanárképző Központ, 2015. látogatva 2017.07.20.
  3. G. Bodnár: „A tehetséges fiatalok menedzselése a felsőoktatási intézményekben” in Tehetségmenedzsment, 9. kötet, szerk. G. Bodnár, Budapest, Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, 2011, pp. 9–49. látogatva 2017.07.20.
  4. A. Berecz: Proposal for classifying e-learning models. Journal of Applied Multimedia 4./XII./2017. DOI: 10.26648/JAM.2017.4.001. pp. 35-54. HU: Javaslat az e-learning modellek osztályozására. pp. 55-75.