Nexius-modell

2018. június 27.

Összefoglalás

“A Nexius-modell az eddig ismert modellekhez képest másképp közelíti meg az oktatástervezést. Egyszerre jelenik meg benne az oktatásmódszertani támogatás és folyamatszemlélet. A Nexius-modellben minden tananyag készítése egyedi és megismételhetetlen folyamat, azaz egy projekt. Ezért a tananyagfejlesztést projektszemléleten keresztül valósítja meg. A modell lépéseiben összefonódik a projektmenedzsment és az oktatástervezés. Nem csupán elméleti megoldások állnak benne rendelkezésre, hanem alkalmazása során konkrét eszközökkel, tanácsokkal is támogatja a tananyagfejlesztőket. A következőkben bemutatásra kerülnek a modellben létrejövő résztermékek, szerepfunkciók, majd a folyamat összefoglalása következik.

Mérföldkövek

A modell hat lépcsőből áll. Mindegyik lépcső egy jól meghatározható résztermék létrehozásával záródik. Ezek a mérföldkövek, amelyek a létrehozásuk fázisában kilépő dokumentumok, és amelyekre a folyamat következő fázisa épül, vagyis annak a belépő dokumentumai. Ezalól kivételt képez a szinopszis, amely másképp funkcionál a fejlesztési folyamat során.

    1. mérföldkő a Szinopszis: a Szinopszisírás fázisában, ahogy az elnevezése is mutatja, a tananyag szinopszisa (áttekintő összefoglalása) jön létre. A tananyag követelményrendszerének leírása, tartalmi elemeinek és alkalmazási körülményeinek meghatározása, rögzítése történik itt meg. Ez a tananyagfejlesztés első részterméke, a tananyag alapdokumentuma.
    2. mérföldkő a Kézirat: a Kéziratírás lépcsőjénél a szinopszisban rögzített célrendszer és tematika alapján létrehozott, módszertanilag átgondolt – de végleges szerkezetűnek nem tekinthető – oktatási tartalom születik meg, amely a tananyag hátterét és alapját képezi. A fejlesztési folyamat második részterméke.
    3. mérföldkő a Tevékenységterv: a Tevékenységtervezés fázisában az oktatási tartalom tovább specializálódik elektronikus tananyagokhoz fejlesztett módszerekkel. Itt a tanuló tananyaggal végzett interakcióinak koncepciója kerül kidolgozásra. Ennél a mérföldkőnél a leckékre bontott elektronikus oktatási tartalom dokumentuma jön létre, mely még nem alkalmas arra, hogy beszerkeszthető legyen egy tananyagfejlesztő rendszerbe.
    4. mérföldkő a Forgatókönyv: az előző lépcsőn létrejött dokumentum tovább strukturálódik. Itt már a tananyag tervezéshez választott tananyagfejlesztő rendszer lehetőségeit kell figyelembe venni a készítés során. Vagyis a Forgatókönyvírás során egy adott tananyagfejlesztő és -készítő rendszerre specializált elektronikus oktatási tartalom szöveges leírása születik meg az előző fázis kilépési dokumentumából. Ez a résztermék már tartalmazza a végleges, beszerkesztendő szöveget és a médiaelemek leírását is.
    5. mérföldkő az Elektronikus tananyag: az elektronikus tananyag első változata a Kreatív szerkesztés lépcsőjén születik meg. Az eddig elkészült anyag itt kap színt és valódi formát a tananyagszerkesztést támogató technológia segítségével, a szerkesztők vagy akár programozók munkája nyomán.
    6. mérföldkő a Kész tananyag: a hatodik, egyben utolsó lépcsőn, az  során az elektronikus tananyag végleges változata, a kész tananyag készül el.

 

 

A Nexius-modell mérföldkövei [1]
A modell alkalmazása során létrejövő résztermékek az egymást követő fázisokban átalakulnak a szinopszisban lefektetett követelmények alapján, míg végül elektronikus tananyaggá transzformálódik a folyamat terméke.

Szerepfunkciók

A modell a folyamatban szereplők feladataihoz is segítséget ad. Jól elkülöníti a különböző funkciókat, de hangsúlyozza, egy ember több funkciót is elláthat. A fejlesztésben résztvevő személyek konkrét száma változhat, az egyes funkcióknak azonban minden esetben meg kell jelenniük.

  • Megrendelő: egy tananyag készítésénél a legelső fázis, hogy a tananyag igénye felmerül. Az igény a megrendelőnél keletkezik. Annak egyszerű megfogalmazása után a tananyag tényleges, szerződéses megrendelésével jön létre ez a szerepfunkció. Az igény kibontása, a tananyag konkrét céljainak a megfogalmazása – általában – a megrendelés után, a fejlesztő csapat munkája nyomán jön létre. A megrendelő lehet külső személy vagy szervezet, azonos lehet a tervező, készítő személyével is, amennyiben valaki saját igénye alapján, önállóan viszi végig a tananyagfejlesztési folyamatot. A következő fázisokban bír meghatározó szereppel: Szinopszisírás,Forgatókönyvírás, Kreatív szerkesztés, Ellenőrzés, tesztelés, hibajavítás. Valójában az egész folyamatra hatással lehet, bármelyik fázis munkálataiba részt vehet.
  • Projektvezető, projektmenedzser: a projekt megalakítása után ő a felelős a tananyagfejlesztés megvalósításáért és sikerességéért. A szinopszis összeállítását és kitöltését kézben tartja, a megegyezéseket levezényli. Ő választja ki a szakértőket és lektorokat, egyéb szereplőit a fejlesztésnek. Ő tervezi az erőforrások felhasználást, és a fejlesztési munka ütemezését is, ami megmutatja, hogy az egyes lépcsők mikortól meddig tartanak. A projektvezető valójában az egész folyamat során jelen van, és segíti minden fázis zökkenőmentességét, előrehaladását, a szerepfunkciók közötti kommunikációt, ellenőrzi és biztosítja a minőséget, képviseli a megrendelő érdekeit.
  • Oktatástervező, oktatási szakértő: olyan e-learning módszertani szakértő, aki a szinopszisban leírt oktatási célok megvalósulásáért felelős. Ő vezeti a tananyag sikerességéhez szükséges információk szinopszisba rögzítését. A kéziratírást felügyeli, és a tevékenység tervezése is a feladatai közé tartozik. A projektvezetővel és szakmódszertani szakértővel gyakran összemosódik ez a szerep. Aktívan jelen van a folyamat összes lépcsőjén a szinopszisírától azellenőrzés, tesztelés, hibajavításig.
  • Szakmódszertani szakértő: egy adott szakirány speciális didaktikai megoldásait ismerő személy. A tananyag tartalmától függően szükséges bevonni a fejlesztésbe. Ha szükség van szakmódszertani szakértőre, akkor a következő fázisokban vesz részt aktívan: Szinopszisírás, Kéziratírás, Tevékenységtervezés, Forgatókönyvírás.
  • Témaszakértő: egy adott szakmai tartalom hozzáértője, aki a megjelölt célok teljesüléséhez szükséges témák összeállítását vezeti, kéziratírást felügyeli. A következő fázisokban vesz részt aktívan: Szinopszisírás, Kéziratírás.
  • Kéziratíró: az oktatási tartalom szakmailag teljes és helyes megírását valósítja meg. Általában megegyezik a témaszakértővel. A következő fázisokban vesz részt aktívan: Kéziratírás.
  • Forgatókönyvíró: ismeri legalább egy tananyagfejlesztő rendszer működését, lehetőségeit, és képes értelmezni a tevékenységterv tartalmát. Ezeket ötvözve a szerkesztők részére leíró gyártási dokumentumot készít. A következő fázisokban vesz részt aktívan: Forgatókönyvírás, Kreatív szerkesztés.
  • Szerkesztő: ismeri több tananyagfejlesztő rendszer működését. Képes a forgatókönyv utasításait értelmezni, és annak alapján a tananyagot a vizuális kommunikáció szabályainak megfelelően elkészíteni. Ebben a szerepben jelenhetnek meg a médiafejlesztők (grafikusok, video- és audioszerkesztők, programozók). A következő fázisban vesz részt aktívan: Kreatív szerkesztés.
  • Lektor: a fejlesztés folyamatában ellenőrző és jóváhagyó jogkörrel bíró személy. A fejlesztési folyamat során négy területen szükséges lektort alkalmazni.

Amennyiben egy területen több lektor is dolgozik a fejlesztésben, ki kell jelölni közülük egy vezető lektort, aki az adott lektorok munkájáért felelősséget vállal. Ő hagyja a jóvá a vezetése alatt lévő terület lektorainak javaslatait.

  • Próbatanulók: A szinopszisban meghatározott célközönséget reprezentáló csoport, amely tagjai először találkoznak a tananyaggal, és ez alapján visszajelzéseket adnak a fejlesztők részére. A következő fázisban vesznek részt aktívan: Ellenőrzés, tesztelés, hibajavítás.

Egy ember több szerepfunkciót is betölthet. Ilyen összevonásra jó példa, ha egy pedagógus a saját témájából készít elektronikus, ismeretátadó tananyagot, hogy a tanórai keretet más jelleggel tudja felhasználni. Ebben az esetben az első hat funkció egyértelműen összevonódik. Vannak azonban olyan funkciók, amelyekkel szerencsésebb, ha a projekten belül mindig külön személy foglalkozik. Ilyen például a nyelvi vagy szakmai lektor funkciója. Jó, ha van egy személy, aki a szöveget bevonódás nélkül, külső szakemberként képes ellenőrzi. Természetesen a funkciók más aktivitással jelennek meg a fejlesztés különböző lépcsőinél. Most a folyamat leírása következik ezeknek az aktivitásoknak megfelelően.

A hat lépcső folyamata

Amikor egy megrendelőben igény keletkezik, egy projekt indul annak teljesítéséhez. A projekt vezetője a megrendelővel egyeztetve összeállítja a szakértői csapatot. Kiválasztják a tananyag témájához értő témaszakértőt és szakmódszertani szakértőt, és kiválasztásra kerül az oktatástervező is.

  1. A Nexius-modell első fázisa a szinopszisírás. Az itt megszülető kilépési dokumentum adja a tananyagfejlesztés alapját, és a további fázisokban hivatkozási pontként jelenik meg. A szinopszis a tananyaggal kapcsolatos követelményrendszert tartalmazza, ezért a megrendelőnek, projektmenedzsernek, oktatástervezőnek, szakmódszertani és témaszakértőnek közösen kell kidolgoznia.Az elvárások, a célrendszer, a technikai feltételek, a célközönség, a tananyagban feldolgozandó témakörök és címszavak itt kerülnek rögzítésre. A fejlesztés ezen dokumentum alapján tud elindulni.
  2. A kéziratírás során a szinopszisban megjelölt célközönségnek megfelelően, a célrendszert megvalósítva, a témakörök kibontásával történik meg a résztermék létrehozása. A kézirat már oktatási tartalom, így a témaszakértőn kívül a szakmódszertani szakértőnek és az oktatástervezőnek is részt kell vennie a munkában. A kézirat folyamatosan közelítő, egyre pontosabb értéket adó munkában készül. A témaszakértő a szakmódszertani szakértő és az oktatástervező visszajelzéseit figyelembe véve fejleszti, bővíti az oktatási tartalmat, egészen addig, amíg az megfelel a szinopszisban előírt követelményeknek. A munka végeztével egy nyelvi és egy szakmai lektornak is érdemes ellenőriznie a kézirat helyességét. A folyamatot különös figyelemmel segíti és támogatja a projektvezető.
  3. A harmadik lépcsőfoknál, a tevékenységtervezésben a kéziratban létrejött oktatási tartalmat kell a tanulói aktivitás elkép-zeléseivel bővíteni a szinopszisban meghatározottak szerint. A tevékenységtervezés során egyértelműen meg kell határozni, hogy a kézirat tartalmát hogyan kell a tanulónak feldolgoznia (pl.: olvasni, feladatot megoldani). A következő szerepfunkciók hozzák létre a részterméket, vagyis az elektronikus oktatási tartalmat: szakmódszertani szakértő és oktatástervező. A tervezés során fény derülhet arra, hogy a fázis belépési dokumentuma nem volt teljes, a kézirat kiegészítése szükséges. Ekkor a kézirat írójának a feladata a kiegészítéseket megfelelően beépíteni a kéziratba.
  4. A forgatókönyvírás fázisában a forgatókönyvíró és az oktatástervező (amennyiben szükséges, akkor a szakmódszertani szakértő is) dolgozik együtt. A forgatókönyvíró ismeri a tananyagfej-lesztő, -szerkesztő rendszer képességeit, és ennek alapján írja le az oktatási tartalom képernyőkre bontását és megjelenésének módját, hogy egy jól értelmezhető és használható, a tananyagfejlesztő, -szerkesztő rendszerre specializált, elektronikus oktatási tartalom szöveges leírása jöjjön létre. Vagyis megszülessen a forgatókönyv mérföldköve. Az oktatástervező arra figyel a munka ideje alatt, hogy az oktatás hatékonysága ne sérüljön a forgatókönyvírás során. Ez az utolsó lépés a tananyag tényleges szerkesztése előtt, ezért ezen a szinten érdemes a tananyagot nyelvi és szakmai lektorálásra kiadni, de a megrendelői jóváhagyás mindenképpen szükséges. Ennek koordinálását a projektvezető végzi.
  5. A kreatív szerkesztés első fázisa, hogy a tananyagra jellemző dizájnnal egyedi oldalsablonok készülnek. Ezek megalkotásához a tananyagfejlesztő, -szerkesztő rendszert jól ismerő szerkesztők szükségesek. Az arculati elemek alkalmazása csak a megrendelői jóváhagyás után lehetséges, ennek dokumentálása a projektvezető feladata. Ebben a munkafázisban az elektronikus tananyag mérföldköve, annak első változata, alakul ki azáltal, hogy a szerkesztők a forgatókönyvben található utasítások alapján, a felhasználói élmény figyelembevételével beszerkesztik a tananyagot. Amennyiben változtatás igénye merül fel akkor az oktatástervező és forgatókönyvíró mérlegeli annak tényleges megvalósítását. Ennél a lépcsőnél történik meg a médiaelemek gyártása is.
  6. Az utolsó lépcső – ahol a végleges elektronikus tananyag, vagyis a kész tananyag létrejön – az ellenőrzés, tesztelés, hibajavítás. A tananyag itt megy át az utolsó, fontos ellenőrzéseken, amelyhez aszinopszisban leírt követelményeket is fel kell használni. A leglényegesebb ellenőrzési pontok, kérdések sorrendben:
    • A nyelvhelyességnek megfelelően van a tartalom kifejtve?
      Ezt a nyelvi lektornak kell ellenőriznie.
    • Szakmailag helyesen van kibontva a tartalom?
      Ezt a szakmai lektornak kell igazolnia.
    • Megfelel a tananyag az előírt célrendszernek és célközönségnek?
      Ezt az oktatási lektor igazolja.
    • A technikai követelményeknek eleget tesz, technikailag működőképes a tananyag?
      Ezt a technikai lektor igazolja.
    • Az elkészült tananyag tanulható és az elvártaknak megfelelően élményszerű?
      Ezt a próbatanulók ellenőrzik.
    • Az elektronikus tananyag kész állapotát, a komplett megfelelőségét a megrendelő és a projektvezető fogadják el a megrendelői teljesítés igazolásra tett aláírásukkal.

Minden lépcsőn a megelőző és a következő fázisra is gondolkodni kell, hiszen minden lépcső belépési dokumentuma az előző lépcső kilépési dokumentuma (ez alól a szinopszis a kivétel). Ez okból kifolyólag a következő fázisban folyó munka gördülékenységét erősen meghatározza az adott lépcsőn megszülető résztermék minősége. Ezért a modell fázisaiban résztvevő szerepfunkciók nem lehetnek egymástól elszigetelve, a készülő tananyagot együtt, egy folyamatban dolgozva kell megvalósítaniuk.” [1]

A főbb szerepfunkciók dinamikája a Nexius-modell alkalmazása során [1]

Források

  1. Nexius Learning: Nexius-modell. Én.