Diana Laurillard társalgási modellje (Laurillard’s conversational model) (2002) tanulásvezetett modell, a középpontjában a hallgatók tanulása és a kurzusok hatékonyságát biztosító tervezés, fejlesztés, szállítás jellemzői vannak [1]. A hangsúly a modellben a tanuláson van, és keveset mond az üzleti modellről (marketing, hallgatótoborzás és -támogatás).
A modell Vygotsky (1962) munkájából született, aki szerint a társadalmi interakció alapvető fontosságú a tanuláshoz: „A gyermek kulturális fejlődésében minden funkció kétszer jelenik meg: először társadalmi szinten, később pedig egyéni szinten; először az emberek között (interpszichológiai), majd a gyermekben magában (intrapszichológiai). Ez vonatkozik az önkéntes figyelemre, a logikai emlékezetre és a fogalmak kialakítására. A magasabb funkciók az egyének közötti tényleges kapcsolatokból erednek” [2, pp. 34-41]. Laurillard szerint a tanulás azon alapul, hogy a tanár viták és megbeszélések során segíti a hallgatót a tantárgy tanári modelljének megfogalmazásában.
Laurillard ezt a modellt alkalmazza tervezési módszertana kidolgozására, és olyan területekkel foglalkozik, mint tanítási anyagok tervezése, tanulási környezet megteremtése, hatékony szervezeti infrastruktúra kialakítása – de ezek magas szintű koncepciók maradnak. Laurillard tanítási-tanulási folyamat modelljét az alábbi ábra foglalja össze.
Források
Diana Laurillard: Rethinking University Teaching. A Conversational Framework for the Effective Use of Learning Technologies. 1st ed. Imprint Routledge, London, 2002. p. 296. eBook ISBN: 9781134871759.
Lev Szemjonovics Vigotszkij: Interaction between learning and development. In Readings on the development of children, 23(3), 1978.