E-learning rendszerek sikerességének mérésére kifejlesztett modellek (Assiri et al.)

2018. július 1.

Az e-learning modellek sikerességének mérésére készített modelleknek is nagy irodalma van. Ezeket két nagy csoportba sorolta, valamint megadta egy osztályozási rendszerüket 2012-es cikkében Assiri, Berri és Chikh [1]. Szerintük az e-learning rendszerek kiértékelése során legtöbbször két széles aspektusra fókuszálnak [1]:

  • IT aspektus: Magába foglalja a rendszer-, szolgáltatás-, tanulásminőséget. Ide tartozik még az ember–számítógép interakció kiértékelése és a felhasználói elégedettség is.
  • Oktatási, pedagógiai aspektus: A tartalmat fedi le, és osztályozása két irányon alapszik:
  1. Az e-learning rendszer környezetének használata, amelynek négy dimenziója van:
  • Oktatási: A tanítás és tanulás pedagógiai aspektusaihoz és módszereihez kapcsolódik.
  • Technikai: Az e-learning rendszer fejlesztéséhez használt technológiákra koncentrál.
  • Mérnöki: Az e-learning rendszer fejlesztésével foglalkozik a rendszerfejlesztés életciklusán keresztül.
  • Társadalmi-gazdasági: A rendszer megvalósí­tásával foglalkozik a források és felhasználók széles közössége általi elfogadás szempontjából.
  1. Négy kritériumon keresztüli kiértékelés (angol rövidítéssel a 4W):
  • Who: Kik? A tanulási rendszer érdekeltjeivel (stakeholders) és résztvevőivel foglalkozik.
  • What: Mit? Az értékelt e-learning rendszer­elemek.
  • When: Mikor? Az e-learning rendszer fejlesztési fázisa, amelyben a kiértékelés történik.
  • Which: Melyiket? A rendszer értékeléséhez használt módszer.

[1] rámutat arra, hogy a legtöbb kiértékelés az e-learning rendszerek szoftveroldalára koncentrál, és a tervezők, oktatók, hallgatók végzik azokat. A kutatásban vizsgált 12 kiértékelési modellt az alábbi ábrán helyezték el.

Kiértékelés fázisai és szereplői 12, e-learning rendszerek sikerességét értékelő modell adataival [1]
Az x tengelyen a bevont szerepeket látjuk, amely szerint az e-learning rendszerekbe a tanuló a leginkább bevont, hisz ő a fő felhasználó. A menedzser a legkevésbé, őt az ábrán nem is helyezték el. Az y tengely azt mutatja, hogy mit értékelnek ki a modellek; öt fő kritériumot azonosítottak be, amelyek az IT-hoz, illetve az oktatáshoz tartoznak. A sárga négyzetekben a számok a cikkben vizsgált modelleknek adott sorszámok. A vízszintes és függőleges vékony kék sávok mutatják, hogy melyik szereplő mely kritériumokat értékeli az egyes modellekben.

A nagy ellipszis arra irányítja rá figyelmünket, hogy az e-learning rendszerek kiértékelésében a szoftverre koncentrálnak elsődlegesen. Az oktatási dimenziót csak néhány szerző veszi figyelembe. Az is látható, hogy a kiértékeléseket tervezők, oktatók és tanulók készítik, és nincsenek bevonva a fejlesztők és az adminisztrátorok. Továbbá ezekben a modellekben a rendszerfejlesztési életciklus korai szakaszára nincs kiértékelés, pedig ekkor kiszűrhetőek azok a projektek, amelyek nem illeszkednek a környezetükhöz, vagy nincs rájuk elegendő erőforrás.

Források

  1. Assiri, J. Berri és A. Chikh: „Classification and tendencies of evaluations in e-learning”, in Education and e-Learning Innovations (ICEELI), 2012 International Conference on, Kiadó: IEEE, 2012, ISBN: 978-1-4673-2225-6, pp. 60–65.