AKIM modell (Berecz)

2018. június 12.

Összefoglaló

A Gábor Dénes Tehetségpont (GDT) AKIM (Alkotó Kreatív Innovatív Munka) modellje tehetséggondozási e-leraning modell, amelyben hangsúlyos szerepet kap a projektoktatás. A hallgatóknak a mindennapi, illetve gyakorlatban használható, innovatív produktumok létrehozására van motivációjuk. A kutatás és fejlesztés során terméküket komplex környezetben vizsgálják.

A folyamatos munkát és eredményeket mérföldköveknek tekinthető publikációs alkalmakkor mutatják be. A bemutatkozások is motiválják őket a projektek és újabb projektek végigvitelében. A munka szakaszokra bontása és elvégzése így nem okoz problémát és frusztrációt.
Az AKIM modellben hangsúlyosak az informatikai, számítástechnikai eszközök és technológiák mellett a kiscsoportos és személyes foglalkozások, a változatos kommunikációs lehetőségek (a hagyományos, például papíralapút is beleértve), valamint a szakmai/érzelmi támogatás, hogy a projektek sikeresek legyenek.

A GDT célja és célcsoportjai

A GDT célja a tehetségeknek különösen az informatikai tudományterületen, azon belül a programozás, a számítógépes grafika, a 3D modellezés és nyomtatás, a virtuális valóság, a hálózati eszközök, illetve „okos eszközök” (dolgok internete, Internet of Things – IoT) területén való felkarolása.

Célcsoportjaink a felső-, valamint alap- és középfokú oktatásban tanuló fiatalok és fiatal felnőttek. A GDF aktív és végzett hallgatóin kívül folyamatosan érkeznek diákműhelyeibe Budapestről és vonzáskörzetéből is tanulók. A távoli iskolák egyéni vagy csoportos foglalkozásai Skype segítségével folynak. A tagság döntően informatikusnak készülő aktív főiskolás hallgatókból áll.

Az AKIM modell elhelyezése a tehetséggondozó modellek között

A széles körben elterjedten alkalmazott három tehetséggondozási modellt (gazdagító modellek, gyorsító modellek, elkülönítés) a GDT-ben is alkalmazzák, de a hangsúly az együtt, csoportban fejlesztésen és az egymást segítve fejlődés saját modelljén van. A magyar felsőoktatásban az egyetemeken, intézményekben megvalósuló tehetséggondozási megoldások közül a GDT [1, pp. 7] osztályozása szerint a 3.-ba sorolható tehetségpontjával, mert a Géniusz Programban megalapított Tehetségpontban végzi a GDT tehetségtámogató programjait. Ettől függetlenül a Főiskola intézményi stratégiájában a kezdetektől megfelelő súllyal szerepelt a tehetséggondozás. A GDT keretei között elért kimagasló és széles körben publikált eredményeiket a hallgatók a 2017/18-as tanévtől kreditek formájában is be tudják számítani a Projektbónusz I., II. és III. nevű tantárgyakban.

Jellemző tevékenységek/lépcsőfokok a GDT-ben

A GDT-tagoknak lényeges, hogy munkájuk során újat alkossanak, kreatívak lehessenek, és létrehozott termékük innovatív legyen. Ezért a 2017/18-as tanév elején létrejött szlogenjük, illetve modelljük megnevezése: „Alkotó Kreatív Innovatív Munka” modell, betűszóval AKIM modell. Ennek nyomán bővült a Tehetségpont logója is.

A Gábor Dénes Tehetségpont logója szlogenjével (Berecz, Nagy, 2017/18.)

A GDT-be bevontak komplex fejlesztésére, támogatására, gazdagítására egyedi, bevált gyakorlatunk van. A hallgatói igények szerint alakuló és működő, rendszeres foglalkozásokat előzetesen megbeszélt tematika szerint tartó DM-ekre szervezzük életünk jó részét. A műhelyfoglalkozásokon együtt dolgozik a tagság, és lehetőség szerint több projekt munkáját támogatjuk és követjük. A DM-ekbe jelentkezőknek perspektívát nyújtunk. Ennek lépései:

  • Tutoriálok tartása DM-ben: előzetes felkészülés után hosszabb-rövidebb kiselőadások vagy lépésenként vezetett gyakorlatok.
  • Tag(ok) által végzett kutatás, gyakorlás, szakterületi tutorral/mentorral terület behatárolása.
  • Saját projekt elindítása: Innováció specifikálása, majd kutatás és alkotó munka.
  • Kiselőadások rendezvényeken: Az aktuálisan elért eredmények szintetizáló összefoglalása. Helyszínek: GDT, GDF, partner tehetségpontok.
  • TDK: kutatás, alkotás, dolgozatírás, védés.
  • Konferencián részvétel: önmenedzselés; jelentkezés, cikkírás, prezentáció tartása.
  • Pályázatok: jelentkezés és pályázati anyag összeállítása, vállalt munka önálló menedzselése, beszámolás.
  • Demonstrátorkodás: gyakorlattartás; tananyag-segédletek készítése.
  • Szakdolgozat készítése: innovatív munka, dolgozatírás, védés.
  • Szakmai életút menedzselése: Továbbtanulásban, pályaválasztásban segítség. GDT-tagok tutorálása, műhelyvezetés.

Összefoglalóan az alábbi ábra mutatja ezeket a „lépcsőfokokat”, amelyeken mentorálással/tutorálással végighaladhatnak a GDT-tagok. Az egyes lépcsőfokok általában nem cserélhetők fel, de vannak lépcsőfokok, amelyekre a projektmunkákat végzők rendszeresen visszatérnek. A lépcsőfokokon végzett munkák, illetve azok produktumai és a tartott előadások, készített cikkek a mérföldkövek a projektcélok felé vezető úton.

Jellemző tevékenységek/lépcsőfokok a GDT-beli fejlődés során [9]

A GDT-ben használt e-learning, illetve digitális eszközök

A GDF-en informatikai szakjai, illetve azok tantárgyai, valamint a választható távoktatásos munkaforma miatt is, a kezdetektől az oktatásba ágyazódik a számítógép, a hordozható adattárolók (flopi, videókazetták, CD és DVD), majd az internet, az ILIAS oktatási keretrendszer és további informatikai megoldások. A GDT egyik műhelye sem nélkülözheti a számítástechnika és az informatika eszközeit és technológiáit.
A GDF-es hallgatók számára magától értetődő, hogy a GDT-s munkához a közösen használt anyagok tárolására és a kapcsolattartásra a GDF ILIAS-t használják. Az ILIAS-ban és a Főiskola honlapján is van nyilvános területe a Tehetségpontnak és az egyes műhelyeknek. Tevékenységük napról-napra az ILIAS-ban követhető.

Az utóbbi évek e-kommunikációjában az e-mail és körlevelek mellett a hallgatók számára sokszor kényelmesebb az azonnali üzenetküldő alkalmazások segítségével tartani a kapcsolatot (Facebookon és Skype-on). A tagok egymással és mentoraikkal/tutoraikkal is használják ezeket a lehetőségeket. A GDT tevékenységének megmutatásába, az érdeklődők bevonzásába honlapjain kívül használja a GDT Facebook oldalát és Twitter csatornáját. Az egyes műhelyeknek és műhelyes csoportoknak saját Facebook oldala és saját felhőalkalmazásbeli tárolóhelye is van. Mindezek használata szervesen illeszkedik napi munkákba. Segítségükkel folyamatosan együtt és egymást követve tudnak dolgozni. Az internet mai lehetőségei nélkül minden diákműhelyben és projektben másképp „rendeznék be az életünket”.

A további digitális eszközök között fontos kiemelni a gyakorlati munkákhoz szükséges hardvereszközöket (MikroTik DM routerek, Raspberry Pi kártyaszámítógépek, érzékelők és egyéb alapanyagok, saját laptop, Lego robotok, digitális festőtábla, videókamera).

Fontosak a projektek megvalósításában a személyes, jó hangulatú, együttes munkával kitöltött találkozások: rendszeres csoportos foglalkozások, igény szerinti csoportos és egyéni foglalkozások. Az érdeklődők bevonásához, illetve a GDT-beli munka és eredmények tágabb közösségnek megmutatásához is fontosak a személyes jelenlétet igénylő rendezvények, konferenciák. A GDT évente több nagy rendezvényt szervez (például tanévnyitó nyílt nap, Kutatók Éjszakája, tanév végi gála), és sok másikon vesz részt. A GDF és a GDT által szervezett rendezvényeken a tagok és a Főiskola polgárai megismerik, majd követik egymás előrehaladását. A külső rendezvényeken a tagok például megismerik más tehetségpontok életét, módszertanát, sikereit. A konferenciákon szakmai tapasztalatokat és ismeretségeket kötnek.

Az eddig tárgyaltakat összefoglalandó készült az alábbi ábra – a teljesség igénye nélkül –. Ezen az egyes fő aspektusok vannak „kártyákon”. Az ilyen „kártyák” lerakásának sorrendjére nincs megkötés. Egyensúlyban kell tartani, a hallgatókkal együtt finomhangolni ezeket:

  • hardver
  • szoftver
  • infrastruktúra és szolgáltatások
  • kapcsolattartás
  • személyes találkozások
  • papíralapú kommunikáció
  • fejlődést támogató lépések
  • szakmai-érzelmi támogatás.
A GDT-ben a tehetségfejlesztés támogatásának eszközei [9]

Az AKIM modell disszeminálása

A GDT jó gyakorlatának bemutatására a műhelyvezetők és a tagok folyamatosan készítenek folyóiratcikkeket és konferencia-előadásokat, például [2] [3][4][5][6][7][8]

Források

  1. G. Bodnár, 2011. A tehetséges fiatalok menedzselése a felsőoktatási intézményekben. In: G. Bodnár, szerk. Tehetségmenedzsment. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége, pp. 9-49. ISSN 2062-5936. Látogatva 2017.07.20.
  2. A. Berecz, 2017. Miért kutatnak és végeznek nyáron is ismeretterjesztő munkát a GDT-tagok? Inspiráció, Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének Hírlevele, 24. évfolyam 3. szám. pp. 3-13. ISSN szám: 1217-0178. Látogatva: 2018.04.17.
  3. Á. Szurmai, 2017. MikroTik Akadémia Diákműhely születése a Gábor Dénes Tehetségpontban. Inspiráció, Inspiráció, Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének Hírlevele, 24. évfolyam 3. szám. pp. 27-31. ISSN szám: 1217-0178. Látogatva: 2018.04.17.
  4. A. Dobos, A. Berecz, 2017. 3D filmkészítés – A kezdő rendező első csapatfilmes tapasztalatai. Inspiráció, Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének Hírlevele, 24. évfolyam 4. szám. pp. 3–11. ISSN szám: 1217-0178. Látogatva: 2018.04.17.
  5. P. Gréczi, Z. Szandtner, 2017. Raspberry PI és IoT az oktatásban. Inspiráció, Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének Hírlevele, 24. évfolyam 4. szám. pp. 12-19. ISSN szám: 1217-0178. Látogatva: 2018.04.17.
  6. Berke, et al., 2015. Digital photo school student workshop possibilities develop talent. Jampaper, 3./X./2015. pp. 36-40. ISSN 1789-6967. Látogatva: 2018.04.17.
  7. Bérczy, et al., 2017. Saját felhő létrehozása Digitális Fotósuli Diákműhely igényeihez. XXIII. Multimedia in Education Conferences, 2017.06.9-10. Ppresa Universitatra Clujeana, Cluj-Napoca. pp. 87-91. ISBN 978-606-37-0183-2. DOI: 10.26801/MMO.2017.1.023. Látogatva: 2018.04.17.
  8. G. Krupa, 2017. A 3D nyomtatás oktatásban rejlő lehetőségei. Inspiráció, Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesületének Hírlevele. 24. évfolyam 3. szám. ISSN szám: 1217-0178. pp. 20–26.
  9. A. Berecz, 2018. Fejlődési perspektíva projektmunkák mérföldkövein keresztül a Gábor Dénes Tehetségpontban – esettanulmány a tehetséggondozó e-learning modellosztály megvalósítására –. Hazai és Külföldi Modellek a Projektoktatásban Nemzetközi Tudományos Konferencia, Óbudai Egyetem Rejtő Sándor Könnyűipari és Környezetmérnöki Kara. 2018.05.29. Pendrive konferencia-kiadván ISBN 978-963-449-024-1 pp. 344-362.