
Oktatástervezési modellek
admin 2019. március 10.
Az e-learning modellek nagyobbik része magában hordozza a minőség biztosítását. Az oktatástervezési modellek a fejlesztési ciklusok feladatainak meghatározásával érik ezt el: meghatározzák, hogy mikor mit kell ellenőrizni [1, pp. 80-81].
Az oktatástervezési modellek aktív terület, egyre újabb modelleket publikálnak. A legismertebbek között van az ARCS, az ADDIE modell és a gyors prototípuskészítés. Schneider 108-at mutat be tömören 2014-es munkájában [2].
Az oktatástervezési modellek többsége hasonló lépéseket hangsúlyoz a folyamatban, amelyek az alábbiak [3]:
- Szükségletek elemzése: adott tartalom oktatásához, online publikálásához szükséges elemek ellenőrzése; felmerülő költségek.
- Hallgatói profilalkotás: a tanulók elvárásainak, jellemzőinek azonosítása (például kor, kultúra, munkatapasztalat, előzetes szakterületi tudás, célok és motivációk, tanulási attitűdök, tanulási stílus, számítógépes műveltség, technológia elérése stb.).
- Szervezeti támogatás meghatározása az e-learninghez és a képzési célok a programhoz. Ez magában foglalja a szervezet vízióját és küldetését; hogy van-e hangsúlyozandó tanulási kultúrája; a megvalósítási költségeket és fenntarthatóságot; a tartalomszakértők és az oktatástervezők gyakorlatát; az oktatási infrastruktúrát és az elérhető forrásokat.
- Pedagógia kiválasztása: amely találkozik a tananyag-követelményekkel és a tanulási célcsoport szükségleteivel, beleértve a tanulási elméleteket, célokat, tananyag-elosztási módszereket, értékelési lehetőségeket, interakciókat és fejlesztési stratégiákat.
Források
- Berecz Antónia: E-learning modellek osztályozása, in XXIII. Multimedia in Education Conferences, https://doi.org/10.26801/MMO.2017.1.023.11, pp. 73-86, Látogatva: 2018.09.01.
- Daniel K. Schneider (ed.): Educational (instructional) design models, 2014.11.10. Látogatva: 2018.09.01.
- Elmarie Engelbrecht: A look at e-learning models: Investigating their value for developing an e-learning strategy, in Progressio, Bureau for Learning Development, 25(2), http://hdl.handle.net/10500/4992, http://uir.unisa.ac.za/handle/10500/4992, 2003., p. 38-47. Látogatva: 2018.09.01.