admin 2019. március 10.

Mivel még mindig nem tudjuk megfogalmazni az „online tanulókörnyezet alapvető integritását”, többen folyamatorientált QA modellt javasolnak, amely fejlesztési és átadási fázisokon alapul. Így reményeik szerint, beágyazva a QA-t, az e-learning fejlesztése javítani fogja a hallgatók e-learning élményét.

A modell alapja az, hogy az e-learning kontextusának megértése különösen fontos, mert egyrészt a minőségbiztosítási folyamatot képezi, másrészt mert a folyamat során meghatározza az e-learning minőségbiztosítási szabványait, különösen amikor a meglévő szabványokat átülteti a működést ellenőrző listákra. Abdous idézi Newtont, miszerint „minden minőségbiztosítási modellt, módszert vagy rendszert befolyásolni fognak a szituációs tényezők és a kontextus” [1, p. 284]. A QA-t érintő kontextuális tényezők dinamikájának megértéséhez háromrétegű körök használata javasolt (lásd az ábrát). Ahogy látjuk, az e-learning kontextusa összetett interakciós háló, számos változó van benne összekapcsolva.

Az ábrán a középkörben van elhelyezve a QA, mint alapvető érték. Dinamikus, iteratív és előre haladó folyamatnak tekinthető. Beágyazódik az e-learning-élményt alakító frontális oktatás napi gyakorlatába, nem utólagos megközelítés.

A középső kör szintjén olyan változók vannak, amelyek a minőségbiztosítási folyamatot alakítják: a technológia, az akkreditáció, az elszámoltathatóság, a pénzügyi nyomás és a hallgatói létszám tömegessé válása. Különösen a hardver- és szoftverfejlesztések gyakorolnak folyamatosan nyomást a meglévő tanítási és tanulási stratégiákra: egyik oldalon a kommunikációra és az együttműködésre vonatkozó szabványok és iránymutatások, valamint a hozzá-férhetőség által, másik oldalon a használhatóság és a felülettervezés szempontjából.

A külső kör szintjén a piaci erők, a munkaadók, a nemzetközi oktatás és diploma a QA leggyakoribb kérdései. A profitorientált intézmények, a tankönyvkiadó vállalatok és a nemzetközi szolgáltatók nyomást gyakorolnak a hagyományos egyetemekre, hogy megkülönböztessék magukat minőségi programjaikkal. Marketing- és toborzó eszközként a QA fontos lett az egyre növekvő e-learning piacon.

Abdous olyan szisztematikus és gyakorlati modellt javasol, amely lehetővé teszi a felsőoktatási intézmények számára, hogy minőségbiztosítási képességüket integrálják az e-learning fejlesztésébe és megvalósításába. Modellje folyamatorientált életciklus QA modell, amelyben a QA dinamikusan és iteratív módon összefonódik az e-learning fejlesztési folyamattal. Úgy gondolja, hogy az e-learning-élmény minőségét befolyásoló legfontosabb tényezők a megfelelő tanulási feladatok célszerű megtervezése, az erőforrások, valamint az interakciók és a tanulás támogatása.

A folyamatorientált életciklus QA modell három szekvenciális, nemlineáris fázis köré szerveződik, amely magában foglalja:

1. előtte: tervezés és elemzés;
2. közben: tervezés, prototípuskészítés és gyártás;
3. utána: utómunka és szállítás.

(Részletesebben lásd [1, pp. 288].)

A modellnek az a célja, hogy több iteratív és dinamikus állomása legyen a kurzusok kifejlesztésének, valamint hogy előmozdítsa a folyamatos önfejlesztés kultúráját – ahelyett hogy utólag a megfelelőséget ellenőriznék. Ebben a modellben a QA beágyazódik az oktatók napi folyamataiba, lehetővé téve, hogy az alapvető tevékenységekre legyen hatással.

Források

1. M’hammed Abdous: E-Learning Quality Assurance: A Process-Oriented Lifecycle Model, in Quality Assurance in Education, 2009.01., pp. 281-295. Látogatva: 2018.09.01.