Ökológiai megközelítés a tanulási környezetek kifejlesztéséhez (Gosper)

2018. június 8.

“Egyetértünk Gosper (2011) megfogalmazásával, hogy „A tanterv nem elszigetelten hat abban a környezetben, amelyben működik, ezért holisztikus vagy ökológiai megközelítés szükséges a tanulási környezetek kifejlesztéséhez.”[1] [1] Az irodalom átfogó tanulmányozása után az alábbi négy területet azonosította, amelyek mindegyikénél hangsúly van a pedagógiai faktoron is:

  1. Intézményi sikertényezők: Inkább többrendeltetésű modellek azonosítása, mint egy általános megközelítésé. Inkább tudományos átalakító megközelítést alkalmazzunk, amely az összes kurzust figyelembe veszi, ahelyett, hogy egyszerűen technológiát használunk. Kötelezzük el magunkat a rendszeres értékelés mellett az eredmények nyilvánosságra hozásával. Szükségesek az intézményi építőelemek, beleértve a szervezeti felkészültséget, a megfelelő technikai forrásokat, a motivált karokat, a jó kommunikációt, a hallgató visszajelzési csatornákat.
  2. Tanítási faktorok: Folyamatos szakmai fejlődésre van szükség megfelelő időkerettel a fejlesztéshez. Folyamatos pedagógiai és technikai támogatás kell, a gyakorlati tapasztalatokat feldolgozó közösségeket fejlesszük. Vegyük figyelembe a tanárok félelmét a kontroll elvesztésétől, gyengébb hallgatói értékelésektől, és az online tanulás hatásától az osztálytermi kapcsolatokra. Számoljunk a munkaterhelésre gyakorolt hatással.
  3. Hallgatók: Vegyük figyelembe a tanulók érettségét és felkészültségét a blended learninghez, illetve azok hatását a független tanulásra. Vegyük figyelembe a hallgatói elvárásokat a face-to-face részvételhez, a munkaterheléshez és a tanulást, időmenedzsmentet célzó fejlesztésekhez. Konzisztens és átlátható kommunikáció szükséges az új elvárásokhoz.
  4. Pedagógiai megfontolások: A virtuális és a fizikai környezetek megválasztásainak az intézmény erősségein és gyengeségein, valamint a tanulóknak való megfelelőségen kell alapulnia. A jó gyakorlatok irodalmának és példáinak használata segít eldönteni, hogy milyen technológiát használjunk, hogyan tervezzük a kurzusokat és a tevékenységeket. Ismerjük fel az integráció fontosságát a face-to-face és a technológiával közvetített környezet között. A tanár szerepét fontoljuk meg, különösen a visszacsatolások esetén, illetve amikor a hallgatók jelen vannak, vagy online tevékenységekre késztetjük őket.

Ökológiai megközelítés a tanulási környezetek kifejlesztéséhez [1]
Véleményünk szerint ezek mellett ki kell emelni a távoktatásra és az e-learningre megállapított alábbi megállapításainkat: [2]

  • A tanulás irányítással jön létre.
  • A választott médiumokra kidolgozott/adaptált tananyag irányít is.
  • A tanuló-tanár, tanuló-tanuló közvetlen kapcsolatra az embernek mindig szüksége lesz.
  • Az e-eszközkészletet integrálni kell minden szinten; az integrált használat az intézményi stratégiából következik.
  • A környezet – amelynek főbb területei a család, társadalom, tudás – határozza meg a tanítási-tanulási rendszer követelményeit, feltételeit, a tudást.

[1] „The curriculum does not work in isolation of the environment in which it is delivered, hence necessitating a holistic or ecological approach to the development of learning environments.” [3]

Források

  1. M. Gosper, OLE Position paper: Models for online, distance, flexible and blended learning. látogatva 2017.05.10.
  2. A. Berecz, Gy. Seres, Az e-tanítási-tanulási modellek, XXXVI. Matematikát és Fizikát Oktatók Konferenciája, Gyöngyös, előadás, 2012.08.28.
  3. A. Berecz és Gy. Seres: „Mobilizáljuk az e-learninget”, in Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013, Journal of Applied Multimedia 2./VIII./2013, Kiadó: Neumann János Számítógép-tudományi Társaság, Multimédia az oktatásban szakosztály, 2013.08. pp. 49–58. ISNN: 1789-6967, látogatva 2017.05.10.