Fogalmi e-learning keretrendszer (Lindenwood University)
A USA-beli Lindenwood University munkatársai fogalmi e-learning keretrendszert (Conceptual E-Learning Framework, CELF) fejleszttettek ki, hogy a felnőtt tanulók, illetve az élethosszig tartó tanulás támogatásához. Munkájukba azért fogtak, mert az online képzések többsége nem ér el megfelelő eredményeket a tradicionális face-to-face osztályterem tükrözésével. A keretrendszeren alapuló e-learning várhatóan jobb eredményt eredményez nem csak a jelenlegi online platformoknál, hanem a tradicionális felnőtt osztálytermi oktatásban is. Az alábbiakban [1] alapján tekintjük át a CELF-et és elméleti hátterét.
A CELF az andragógia elméletén, a transzformatív tanulási elméleten és a médiaszinkronicitás elméleten alapul. Az andragógia a felnőtt tanulókat természetesen önirányított (self-directed) tanulóknak tekinti. A transzformatív tanulási elmélet a felnőtt tanuló igényeivel abból a szempontból foglalkozik, hogy új perspektívához vezesse az új információk értelmezésével. A médiaszinkronicitás elmélet az új információk és tudáslétrehozás kommunikációjában a továbbításhoz való legjobb médiát kutatja.
A fejlesztők úgy gondolják, hogy a tanulót a kezdeti lépéseknél orientálva, iránymutatást és támogatást nyújtva neki, a CELF oktató nélkül alkalmazható online tanuláshoz. Így lesz rá esély, hogy az online tanulási környezet bárki számára megnyíljon. A szoftver ugyanúgy irányítja az e-learning folyamatot, ahogy a face-to-face környezet irányítja az osztály tanulási folyamatát. „Megmondja”, hogy mely médiák érhetők el, és hogyan használhatók, irányítja az oktató-tanuló és a tanulók közötti interakciókat, valamint az e-osztálytermen kívüli világot.
A keretrendszer a transzformatív tanulást a zavaró dilemmákkal, küszöbkoncepciókkal, koncepcióleképezéssel, dinamikus és progresszív kiértékeléssel, szociális tanulással, változatossággal, érdeklődéssel, konfliktussal és humorral foglalja magában. A megfelelő médiákkal, valamint a szakterületnek megfelelő tanulói és oktatói készségekkel szinkronizált.
Hallgatói oldalról meg kell tapasztalni, hogy az előítéletek hogyan korlátozzák a gondolatokat, hogyan értjük meg a világot, és hogyan érzünk a világgal kapcsolatban. Mivel az érzések és a megértés befolyásolják az attitűdöket, az eredményviselkedések azokon az attitűdökön alapulnak, amelyek a tanulási környezetben jelennek meg. Ezek az attitűdök és eredményviselkedések ösztönözhetik vagy korlátozhatják a tanulót és az oktatót a transzformatív tanulásban részvételben. A transzformációt, amely eljuttatja a tanulót onnan, ahol van oda, ahol lennie kell, „összezavaró dilemma” idézi elő. Ezt racionális gondolkodás egyensúlyozza ki, hangsúlyt helyezve az érzelmi folyamatokra.
A CELF-ben a tartalomba kell integrálni a vitákat, megbeszéléseket, kritikai kérdéseket. A tanulási gyakorlatnak sok stratégiát kell magában foglalnia, hogy a hallgatót az alternatív nézetbe juttassa. A tanuló arra kényszerül, hogy tesztelje a valóságról alkotott nézeteit.
A konceptuális e-learning keretrendszert az alábbi ábra illusztrálja.
A folyamat egy válsággal kezdődik, amely azt jelzi, hogy a tanuló referenciakeretében hiba van. A válságot a környezetből okozza valami, vagy az, hogy tanuló meglévő ismereteihez nem illeszkednek megfelelően az új információk, és ezért feszültség keletkezik benne. Az ábrán nincs jelölve, de logikus, hogy ha nem érez már „válságot” a tanuló a tananyaggal, illetve a kurzus teljesítésével kapcsolatban, akkor nincs újabb visszacsatolás a referencia új keretétől. Az információkeresési lépésben a tanuló több forrást igénybe vehet a tananyaggal kapcsolatban. A reflexió a visszaigazolás folyamata, magában foglalja az információ megvizsgálását és az információ megfelelőségéről és szükségességéről hozott döntést. A beszélgetés a további megvizsgálás és összehasonlítás folyamata. Másokkal együtt mérlegel a tanuló, hogy megerősítse az információ megértését. A konvergencia a tudás általános megértésének folyamata, valamint az információból történő tudáslétrehozásé. Magában foglalja a tudáslétrehozás folyamatának értékelését, amely lehet önértékelés vagy az oktató formális eljárásban végzett külső értékelése. Az integráció a tudás és a valós világ problémáihoz alkalmazás elsajátításának a folyamata. Látható a keretrendszerről, hogy abban a folyamat nem egyirányú, gyakran kíván meg az állomások között interakciókat.
A CELF nagy súlyt helyez többek között a médiahasználatra. Az oktató és a tanuló megosztja a médiát. A tanulónak szabadsága kell legyen a köztes tanulási környezetben a médiaválasztásban, illetve médiahasználatban. A szabadság elismeri az előzetes tudást, tapasztalatot, elkötelezettséget és önbizalmat, ha megvan a tanulóban a képesség és az együttműködési hajlandóság a tanári szerep felvállalására. A választás szabadsága nagyobb elkötelezettséget és motivációt kíván meg a tanulóktól, mint egyszerűen csak azt csinálni, amit az oktató mond. A tanulás komplexebbé válik a médiaválasztásokkal, ami miatt a tanulás tudást és készséget is kíván, nem úgy, mint a tradicionális oktatócentrikus online tanulásban.
A tanulási folyamatban előrehaladás tanulónként eltérő sebességű, például különböző időt töltenek a tartalommal. A CELF-be épített flexibilitás lehetővé teszi, hogy visszatérjenek és újra átmenjenek a folyamaton. Csak akkor kellene megtiltani az előre ugrást, ha az zavart vagy logikátlanságot hozna létre.
A keretrendszer működéséhez és az e-learning folyamat fejlesztéséhez további dimenziók szükségesek, például a flexibilitás, a könnyű használhatóság, a szerkezetek (konstrukciók) közötti integráció és a transzparencia általános dimenziók. Ezeket a tanuló és a tanár is irányítja.
Források
- Glancy Fletcher, Susan Isenberg: A Conceptual E-Learning Framework, in in. EMCIS2011, Athens, Greece, 2011, pp. 636-650, Látogatva: 2012.