Az e-learning kritikus összetevői (Rosenberg)

2018. július 2.

Marc J. Rosenberg E-learning: Stratégiák tudásátadáshoz a digitális korszakban könyve [1] ma is alapműnek tekinthető. A szerző mögött a könyv 2001-es megjelenésekor már két évtizedes szakértői tapasztalat volt az e-learning területén, többek között olyan cégeknél végzett projektekben, mint az AT&T.

Paula Elizabeth Sanderson [2] két fontos fogalom bemutatását emeli ki Rosenberg ezen könyvéből. Az egyik az e-learning létjogosultságára és mérésére vonatkozó modell, amely az e-learninghez a jól megalapozott költség, minőség, szolgáltatás és sebesség mérőszámokat használja. A másik az e-learning stratégia implementálásához a kritikus sikerfaktorok, amelyekben többek között a kultúra, a kommunikáció és a változás a legfontosabbak az új intézményi szintű kezdeményezéseknél. Utóbbi modellt tekintjük most át.

A nagyobb valószínűséggel sikeres e-learning stratégia kidolgozásakor, az e-learning kritikus összetevőinek megvizsgálásakor [1] szerint az alábbiakkal kell foglalkoznunk:

  • E-tanulás új megközelítései:
    • online oktatás (oktatási stratégia, instructional strategy) – oktató és üzleti szimulációkat nyújt;
    • tudásmenedzsment (információs stratégia, informational strategy) – információs adatbázisokat és teljesítménytámogató eszközöket biztosít.
  • Tanulási architektúra: az e-learning és a szervezet többi tanulást támogató tevékenységének összehangolását koordinálja. Magában foglalja szinergiák építését az osztálytermi képzéssel.
  • Infrastruktúra: a szervezet technológiai lehetőségeinek használata az e-learning megvalósításához és kezeléséhez. A jó infrastruktúra hiánya megakadályozhatja az e-oktatást.
  • Tanulási kultúra, menedzsmenttulajdon és változásmenedzsment: olyan szervezeti környezet megteremtése, amelyben a tanulást az üzleti tevékenység értékteremtőjének tekintik, a résztvevő vezetők támogatják. A negatív tanulási kultúrával szemben a minőségi e-learning kezdeményezése szinte mindig alulmarad; és elhivatott e-learning kezdeményezők nélkül soha nem fog gyökeret ereszteni az e-learning a szervezetben. A hatékony változásmenedzsment is segíthet ilyen esetekben.
  • Jó üzleti eset: az e-learninget támogató lendületes üzleti esetet kell kifejleszteni.
  • Oktatási szervezet újrafelfedezése: az e-learning növekedését támogató szervezeti és üzleti modell elfogadása. A tanulás új megközelítései új megközelítést igényelnek a képzés funkciójának működtetéséhez, professzionalizálásához és méréséhez.

Ezek a faktorok együtt alkotják az e-learning stratégiai alapját (lásd az alábbi ábrát). Minél több alapvető e-learning összetevőt támogatnak, mint akadályoznak, annál nagyobb a valószínűsége, hogy fenntarthatóak lesznek az e-learning kezdeményezések.

Stratégiai alap az e-learning kritikus összetevőinek ábrázolásához a sikeres e-learning bevezetésében [1:34]

Több e-learning szakértő mellett Buda András is kiemeli Rosenberg 4c-jét [3]: „Találó a szerző szóhasználata az elearning sikerességét taglaló részben, ahol a közgazdaságtanban „4p”-ként ismert marketing-összetevők (product, price, place, promotion) analógiájára a siker „4c” elemeit említi.” Rosenberg szerint ezek elengedhetetlenek az e-learning világméretekben alkalmazásához és továbbfejlődéséhez.

A 4c:

  • Kultúra (culture): „a tanulásról kialakult hamis képzetek korrigálását jelenti, illetve azt a tudatosítási folyamatot, melynek során rájövünk, hogy az állandó önképzés éppen olyan fontos és produktív, mint a munka. Így semmiképpen sem tekinthető másodlagos szereplőnek értékrendünkben.”
  • Vezetők (champions): „az e-learninges társadalomnak szüksége van olyan emberekre, akik szakmai elismertségüknek köszönhetően hitelesen képviselik a szóban forgó iparágat és képesek meggyőzni a kívülállókat arról, hogy az Internet- és a webalapú oktatás a jövő útja.”
  • Kommunikáció (communication): „azért sorolható a négy összetevő közé, mert ily módon válik lehetővé az elearning valódi lehetőségeinek és veszélyeinek a bemutatása, legyen szó akár a társadalom egészéről, akár a különböző nemzetekről vagy korosztályokról. Rendkívül fontos ez a tevékenység, mert jelenleg nagyon sok emberben téves vagy hiányos elképzelés él a tanulás új formájával kapcsolatban.”
  • Változás (change): „azaz a stratégiai és technológiai megújulás, különösen az üzleti élet résztvevői (vállalatok, cégek) számára. Sokan ugyanis még mindig a technikára figyelnek, pedig az igazi kérdés az, hogy az e-learning hogyan lehet része a mindennapoknak, illetve hogy hogyan lehet a benne rejlő lehetőségeket minél jobban kihasználni?”

Források